Vivicittá 10 km futás pulzuskontrollal

Szeretem megtervezni a dolgaimat. Ezért a keddi edzés után el is döntöttem, hogy vigyázok a szívemre, és ma pulzuskontrollal teljesítem a Vivicittá 10 km-es távot.  Bekalkuláltam, hogy a gyógyszerem miatt most magasabb az alap pulzusom, ami tempó futás hatására pillanatok alatt felszökik  akár 170-ig is. Továbbá figyelembe vettem, hogy a tegnapi pulzuskontrollal futott 5 km-en könnyedén tartottam a 138-as átlag pulzust. Tehát kitűztem a célt mára: átlag 140 bpm. De azt senki sem mondta, hogy indulás előtt a rajtzónában ácsorogva már 102 lesz az alap pulzusom!!! 

Nem álltam be a 2-es rajtzónába, ahová eredetileg az 5 percen belüli kilométerekkel neveztem, hanem hátrébb álltam, hogy kevesebb embernek kelljen kerülgetnie. Gondoltam az nem lenne most jó hatással a lelkemre. Az első néhány kilométeren folyamatosan csak arra koncentráltam, hogy 150 alatt tartsam a pulzusom, ami már az első lépések után megugrott. Lassú lépések, légzéstechnika, szép és nyugodt gondolatok, semmi tombolás a zenére. Majd ahogy haladtunk kezdtem elfogadni, hogy ez is ugyanolyan komoly munka – mármint a pulzusom kordában tartása – mint a tempó futás. Belesimultam a tömegbe, élveztem, hogy az Andrássy út kellős közepén futok, és minden piros lámpán mosolyogva átsuhanok. Lenyugodtam, kezdtem érezni, hogy okos lélegzetvételekkel, stabil tempóval már csökkenteni is tudom a pulzusomat. Frissítés, megállás vagy akár lassulás nélkül futottam végig a 10 km-t, az egyetlen pillanat, amikor picit megugrott a pulzusom a célba érkezéskor történt, amikor is jól orrba nyomtam egy kedves fickót a felemelkedő karommal. De pacsiztunk, szóval nem orrolt meg rám J Végül 143-as átlag pulzussal  és 01:04:17-es idővel értem célba, valamint igazán elégedetten. És ha valaki szól, hogy fussak még 10 km-t, az is belefért volna.

A mai versenyre normális esetben nem választom a pulzuskontrollt (az előzményekről ITT olvashatsz), de mégis nagyon élveztem a futást! Tisztában vagyok vele, hogy fejlődni, gyorsulni a pulzuskontroll segítségével jobban tudok. További nagy előnye még, hogy hatékonyabb általa a zsírégetés, ami az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy alulműködés miatt alattomosan próbálkozó zsírpárnák elleni harcban komoly segítség. A mai 10 km alatt elégetett 549 kcal 23%-a történt zsírfelhasználásból (ezek a saját élettani adataimból számított értékek, és csak rám vonatkoznak), míg tempó futásnál nálam a zsírégetés százaléka akár a felére is le tud csökkenni. Ami nagyon nem  mindegy, hiszen akkor nagyobb részben használok a vércukorból és a glikogén raktárakból energiát, tehát nagyobb a hipoglikémia veszélye. 

Ha szeretnél többet megtudni a verseny előtti és utáni táplálkozásról, akkor nézd meg EZT a 6 perces videót!

Lelkes vagyok és elégedett, valamint nagyon fáradt is, mert amire megszerveztem a családom életét, hogy el tudjak menni futni, majd a verseny után bepótoltam minden elmaradt tennivalómat, teljesen kitikkadtam J

Ha tetszett amit most tőlem olvastál, kérlek oszd meg a barátaiddal, és tarts velem legközelebb is! A "Feliratkozás a blogra" gombbal értesítést kaphatsz e-mailben a jövőben megjelenő bejegyzésekről, az "Airmid nyomában" Facebook oldalamon pedig rendszeresen olvashatsz posztokat egészségmegőrzés témában.

A bejegyzésekre vonatkozó szerzői jogi nyilatkozatot a weboldal alján találod!

Köszönöm, hogy velem tartottál!